Geoid:
Föld tengely körüli forgása miatt fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén kiszélesedett. Ezért alakjának geometriai leírására a forgási ellipszoidot használjuk. A centrifugális erő miatt a vízburok és a levegőburok is vastagabb az Egyenlítőn, mint a sarkokon. A Föld elméleti alakja földalak (geoid), aminek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel.
A forgás következményei:
A Föld képzelt forgástengelye az Északi- és a Déli-sarkot köti össze bolygónk középpontján keresztül. E tengely körül a Föld kerekítve 24 óra alatt (23 óra 56 perc 4 mp)tesz meg egy teljes fordulatot, az Északi-sark felől szemlélve az óramutató járásával ellentétes irányban, tehát nyugatról kelet felé. A Nap a Földnek mindig csak a felé forduló felét világítja meg, de a megvilágított félgömb határa a forgás következtében kelet-nyugati irányba vándorol. Ennek a mozgásnak a következménye a nappalok és az éjszakák váltakozása.
Coriolis erő:
A Föld forgásának hatására bolygónkon a mozgó testek (légtömegek, folyóvizek, tengeráramlások) kitérnek eredeti mozgási irányukból. Ezt az erőt eltérítő erőnek vagy Coriolis-erőnek (ejtsd: korioli) nevezzük
Magyarázata: A Föld tengely körüli forgását mindenütt azonos szögsebesség és az Egyenlítő felé haladva növekvő kerületi sebesség jellemzi. A forgó rendszerhez képest mozgást végző test útja során – tehetetlensége révén – megőrzi kiindulási pontja kerületi sebességét. Ha egy test az északi félgömbön az Egyenlítő irányába halad (5.5.), akkor nagyobb kerületi sebességű pontok fölé ér. Tehetetlensége miatt megőrzi kiindulási pontja kisebb kerületi sebességét, a forgó Földhöz képest „lemarad”, így jobb kéz irányába tér el. A Coriolis-erő az Egyenlítőtől a sarkok felé fokozatosan növekszik.
A Foucault-ingával a Föld forgása bizonyítható. Az inga a lengés során egymást metsző vonalakat húz az alászórt homokban. Azt érzékeljük, hogy az inga lengési síkja lassan elfordul. Azonban az inga a lengési síkját megtartja, érzékelésünk téves, ugyanis a Föld fordult el a lengő inga alatt.
Oldd meg a feladatot: ghifoldmozgasai (redmenta)
Föld méretei:
A keringés következményei
A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. Keringésének időtartama 1 év (kerekítve 365 és ¼ nap). Mivel az Egyenlítő 23,5°-os szöget zár be azzal a síkkal, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, egy adott szélességi körről szemlélve folyamatosan változik a Nap delelési magassága és emiatt a nappalok hossza is. Ezáltal a területre érkező napsugárzás mennyisége változik az év folyamán: csillagászati évszakok alakulnak ki. Az évszakok váltakozása szempontjából fontosak azok a napok, amikor a Nap a nevezetes szélességi körök (az Egyenlítő, a Ráktérítő és a Baktérítő) fölött delel merőlegesen
